Mindannyian ismerünk legalább egy ilyen személyt. Nem számít, hogy Franciska vagy Feri. Mintha egy másik valóságban élnének. Amikor körülnéznek, nem azt látják, amit mi, és már nem tudunk beszélgetni velük. Szeretnénk megérteni, mi zajlik az elméjükben és a lelkükben.
A szemléletesség kedvéért úgy gondoljunk Franci elméjére, mint egy házra. Több szoba is van benne, ablakok és ajtók, okosan kialakított közlekedők. Itt élnek együtt a gondolataink, érzelmeink, emlékeink, vágyaink. Az idő képlékeny: múlt és jövő nyúlvanyai belelógnak a jelenbe. A ház központja a nappali. Ide minden lakónak van bejárása, jönnek és mennek, de csak egyvalaki tartózkodik itt állandóan. Ő a Józan Ész, aki mindenkit meghallgat, elsimítja a vitákat, rendet és egyensúlyt teremt a háztartásban. Külsejében Francira hasonlít, csak higgadtabb, kiegyensúlyozottabb, bölcsebb. Számon tartja a múltat és előrevetíti a jövőt, de figyelmét a jelenben tartja. Ügyel arra, hogy a mindennapok forgatagában Franci ne veszítse szem elől a valóságot.
Franci háza része a környezetnek. Többféle csőrendszeren áramlik ki és be az információ: hangok és képek, központi forrásokból és kapcsolati hálózatokon keresztül. Egy részük tudósítás, más részük fikció. A kettő egyre többször keveredik össze az eseményekhez fűzött magyarázatokban. Ám Józan Ész szolgálatban van. Szűr, értelmez, elfogad vagy elutasít. Ügyel arra, hogy Franci házának minden lakójához eljusson a külvilág szava, de arra is, hogy mindenki megértse, mi a való, és mi annak torz mása.
Ám Józan Ész nem mindenható. Nehezen birkózik meg a nagy mennyiségű, fáradhatatlanul ismétlődő torzítások, félrevezetések, hazugságok áradatával. Amikor Franci naponta többször hallja, hogy a gyűlület tulajdonképpen szeretet, a kegyetlenség valójában könyörületesség, a szabad rablás pedig a nemzeti vagyon megmentése, házának északi oldaláról előmerészkednek azok az érzelmek, akikre eddig nem nagyon hallgatott. Amikor Francit emlékeztetik a nemzet történelmi tragédiáira, nehéz sorsára, majd azon nyomban azt is megmutatják, hogy kit kell elutasítani, gyűlülni, kiiktatni, hogy ezentúl jobb legyen. Ilyenkor a harag, elutasítás, bosszúszomj erőre kapnak. Franci most már egy másik világban él, amelyben az a helyes, hogy egyetlen év alatt két háborút kezdeményező hatalom a szövetségesünk és partnerünk a békében, a nemzetközi bíróság vádlottja a vendégünk, és az ötödik éve háborúzó, egymilliónál több saját állampolgárát halálba kergető bukott állam vezetője a főnökünk.
Józan Ész érti, milyen valós tapasztalatok irányítják Franci elméjét. Fájdalma sokszor jogos. A ferdítések ezeken a sebeken tapadnak meg. Amikor Franci a múltban ragad, Józan Ész igyekszik figyelmét a jelenre vagy a jövőre, majd az erkölcsileg helyes ítéletek felé irányítani.Csakhogy a hazugság túlerejével áll szemben, és néha meg kell hátrálnia. Ilyenkor, kezdetben alig észrevehetően, Franci házának nappali szobája összébb zsugorodik egy picit. Végül már olyan szűk, hogy Józan Ész csak úgy fér el benne, ha tagjait perecbe görbíti, majd gombóccá zsugorodik. Józan Ész rádöbben, hogy gumiemberré változott, és most már egy ládában él. De ekkor már késő. Franci elméjének új urai lecsapják a láda fedelét, lakatot tesznek rá, és leviszik a pincébe.
[Baltazár Györgyi]
Ha értékes gondolatok csak egy szűk, képzett réteg számára érthetők, a köz haszna elsikkad. Az alkotónak a közérthetőségre is ügyelnie kellene, különben a bölcsesség „buborékban” marad, és nem válik a társadalom javára. Egyébként nagyszerű, metaforákkal tarkított publicisztikára alkalmas írás. Igazi intellektuális gondolkodást igényel. Jó volt olvasni.