„Mi dolgunk a világon? küzdeni
Vörösmarty Mihály: Gondolatok a könyvtárban (1834)
Erőnk szerint a legnemesbekért.
Előttünk egy nemzetnek sorsa áll.
Ha azt kivíttuk a mély sülyedésből
S a szellemharcok tiszta sugaránál
Olyan magasra tettük, mint lehet,
Mondhatjuk, térvén őseink porához:
Köszönjük élet! áldomásidat,
Ez jó mulatság, férfi munka volt!”
Van egy régi, kemény, de örök érvényű igazság: Egy nemzet felelős a sorsáért! Ez nem hangzatos mondás, hanem életparancs.
A szabadság nem születik puszta akaratból – a szabadságért tenni kell!
Tennünk kell, hogy a gyermekeinknek és unokáinknak legyen jövőjük ebben az országban. Nem kell hozzá hegyeket megmozgatni, elég, ha naponta egy kicsit cselekszünk. Ha beszélgetünk, ha elmondjuk az igazat, ha továbbadjuk a valós híreket, ha nem hagyjuk, hogy a hazugság uralja a közbeszédet!
A haza nem valaki másé – a HAZA A MIÉNK, a haza mi vagyunk (a grund mi vagyunk). És rajtunk múlik, hogy megőrizzük-e szabadnak, tisztességesnek, emberinek. Ha közönyben maradunk, mások döntenek helyettünk! Ha dolgozunk a közjóért, mi döntünk a jövőnkről!
Elég körülnézni kelet felé: Oroszországban már látszik, hová vezet a hallgatás és a félelem. A hatalom a nép feje fölött dönt, a szabadság helyét propaganda és függőség vette át, miközben Kína lassan átveszi az ország gazdasági irányítását.
A 2026-os választás nem egyszerű politikai esemény. Sorsdöntő pillanat Magyarország számára. Nem pártról, nem vezetőkről, hanem a haza jövőjéről van szó! Most dől el, hogy lesz-e még olyan ország, ahol a munka, a tudás és az igazság számít. Hogy megmaradunk-e nemzetként Európa szívében, vagy a hatalom játékszere leszünk és elmerülünk a közöny mocsarában!
A szavazatod kevés – de a munkád száz szavazatot érhet! Beszélj, győzz meg, cselekedj!
A haza számít rád!
[Resti Kornél]