Idézünk a Civil Kurázsi I. évfolyam 2. számából:
„A modern (mai) közép-európai politikában van egy jól látható fejlődési ív, amelyen a hatalom stílusa halad: a demokratikus pluralizmustól egészen a totális megosztásig, félelemig, és a megsemmisítésig. Az öt szint világosan kirajzolódik: először még sokszólamú vita és kiegyezés működik, majd megjelenik a többségi uralom logikája, aztán a stadion hangulata költözik a politikába. A következő lépcső a harcias, mozgósító nacionalizmus az előző talaján, a legfelső pedig a barát–ellenség logika legkeményebb változata, ahol a politikai küzdelem már fegyveres harccá alakul.
A STADIONPOLITIZÁLÁS JELLEMZŐI ÉS KÉPVISELŐI
A politika ma már nem beszélgetni akar az emberekkel, hanem szurkolót csinál belőlük. Úgy viselkedik, mintha nem országot kellene vezetni, hanem egy örökös meccset megnyerni. A vezetők táborokat építenek, nem közösséget, és aki nem áll be valamelyik oldalra, azt rögtön a másikhoz sorolják. Így lett politika a stadion nyelvéből: „mi” vagyunk, „ők” vannak — közte pedig nincs átjárás. A következőben 3 politikust elemzünk a stadionpolitizálás különböző stílusainak bemutatására.
A három elemzett politikus: Orbán Viktor (Magyarország) 3. szint, George Simion (Románia) 4. szint és végül az 5. szint Arkan, Zeljko Raznatovic (Jugoszlávia – Szerbia).”
A továbbiakban Orbán Viktor dinamikáját fogjuk elemezni.
Azt állítjuk, hogy Orbán Viktor (vagyis az őt képviselő hatalmi rendszer) a 3. szintről a 4. szinte tornázta fel magát.
Tehát a „mi” vagyunk, „ők” vannak politikát erős nacionalista, mozgósító jelszavakkal toldotta meg! Mivel Magyarországon nagyobb tömegű kisebbség csak a roma etnikum – akivel paktumot köthetett a vezetőik révén már régebben – , más nemzetet kellett keresni a szomszédban. Így az ukrán nemzetet választotta. Lássuk be, hogy ez egybeesik Putyin háborús érdekeivel és az EU gyengítésével.
Az elmúlt években Orbán Viktor nem egyszerűen különvéleményt képviselt az EU fórumain, hanem következetesen szétfeszítette az európai egységet Ukrajna ügyében: 2025-ben egymás után több EU-csúcson vétózta meg a közös állásfoglalásokat, miközben korábban pénzügyi támogatásokat és a csatlakozási folyamat előrelépését is blokkolta.
Ezzel párhuzamosan idehaza egy leegyszerűsített, egykérdéses „népakaratot” gyártott Voks2025 néven, ahol a valódi vita helyett félelmekre épített kampány keretezte Ukrajna EU-tagságát.
A politikai kettős játék látványos epizódja lett a 2026. március 5-i pénzszállítmány-ügy, amikor a magyar hatóságok több tízmillió dollárt, eurót és aranyat foglaltak le egy Ukrajnába tartó konvojban.
Azonban nem csak a hatalom csúcsán lévők „ukránoznak”, Lázár János miniszter „úr” Zelenszkíjre alkalmazta Simicska Lajos találmányát. Z1G (O1G mintára). Úgy gondolom, hogy ennek jelentését ma Magyarországon mindenki ismeri.
A „csúcsot” a március 15-i Békemenet molinója képviseli egyszerű üzenetével, hogy „Mi nem leszünk ukrán gyarmat”. Mert a valóság bonyolult, de a jelszó egyszerűen értelmezés. És könnyű érzelmileg azonosulni vele!
Könnyen elképzelhetőnek tartjuk, hogy a választásra érkező, nagy számú orosz “tanácsadók” meg egy merényletet is megszerveznek Orbán Viktor ellen. Persze ukrán színekben! Erről több sajtócikk is beszél. Ha emlékszünk még Trump is vérzett a választásban. Ott is ez volt a módi. Hát csak előre a putyini úton!
A kép így válik teljessé: kifelé vétó, befelé kampány – középen pedig egy tudatosan felépített hatalmi narratíva, amely nem megoldani akarja a helyzetet, hanem irányítani és uralni. A legsötétebb nacionalizmus szításával tömegeket mozgósítani a választásokra.
Ebben valószínű közrejátszik az is, hogy független elemzők szerint a TISZA támogatás léptékekkel nagyobb a mai Magyarországon, mint a Fideszé. Vagyis veszélybe kerülhet a hatalom mögött álló gazdasági struktúra és az arra épülő érdekviszonyok
Az okfejtés alapján fogadjuk el tehát, hogy az orbáni hatalmi rendszer szintet lépett. Már a 4. szinten jár.
Most pedig a jóslatunk következik.
A mintázat alapján nem zárható ki, hogy a következő lépés már a kényszer különböző formáinak megjelenése lesz. Nem feltétlenül látványos módon, hanem a már ismert eszközökkel: jogi keretek átalakításával, szabályok újraírásával, a politikai tér további szűkítésével.
Az ötödik szint nem mindig fegyverekkel kezdődik. Néha törvényekkel.
Azt érezzük, hogy az orbáni hatalmi gépezet nem fog habozni az 5. szint irányába lépni.
Nem zárható ki, hogy ennek részeként kényszerítő eszközök is megjelennek. Vagyis erőszakot fog alkalmazni, ha az április 12-i választások számára kedvezőtlen eredménnyel zárulnak.
Ha olyan mértékben nyer a TISZA párt, ami veszélyezteti a jelenlegi hatalom mögött álló tőke létét. Annak a néhány családnak a vagyonát.
A kérdés nem az, hogy alkalmazhat-e kényszert, hanem az, hogy milyen formában jelenik meg ez a kényszer. Jóslatunk szerint a Fidesz az eddig bevált módszerét használja. A jelenlegi parlamenti 2/3-ára támaszkodva olyan rendeleteket hoz, amely ellehetetleníti a hatalom átvételét/átadását. Tehát soft powert használ céljai megvalósítására. Kérdés, hogyan reagál erre a magyar társadalom nem Fideszes fele? Megkezdődnek-e akkor az utcai demonstrációk országszerte, ahogyan ezt Szerbiában megtette az elégedetlen népakarat?
[Resti Kornél]