1848. március 15-én néhány fiatal értelmiségi – a márciusi ifjak – a Pilvax kávéházban összedugta a fejét, és kimondta azt, amit addig csak kevesen mertek nyíltan kimondani. Petőfi, Jókai, Vasvári és társaik nemcsak egy forradalmat indítottak el, hanem egy eszmét is: a szabad polgárok országának eszméjét. Ezért érezzük törekvéseiket, programjukat és politikai bátorságukat ma is haladónak és időszerűnek. Gondolkodásukat a francia forradalom jelszavai formálták: szabadság, egyenlőség, testvériség. De azt is felismerték, hogy az eszme, a jelszó kevés. Olyan intézményrendszer kell egy ország működéséhez, amely nemcsak hirdeti ezeket az elveket, hanem működésének alapjává teszi és érvényesülésüket megvédi. Így született meg a 12 pont, amely a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméjét politikai programmá formálta.
Számukra e három fogalom nem puszta jelszó volt. Egy új állam és egy új társadalom elvi alapját jelentette. Egy olyan országot képzeltek el, ahol a törvény mindenki fölött áll, ahol a polgárok nem alattvalók, és ahol az állam intézményei a közösséget szolgálják.
178 év alatt sok minden történt Magyarországon. Az ünnep közeledtével feltehetjük a kérdést: hátradőlhetünk-e nyugodtan, mondván, hogy őseink törekvései maradéktalanul megvalósultak? Vagy inkább újra végig kell gondolnunk, mit jelent ma a szabad polgárok országa. Az eredeti 12 pont szellemében ma is megfogalmazhatjuk a mai 12 pontot.
1. Kívánjuk a szabad nyilvánosságot
A szabadság mindig a nyilvánossággal kezdődik. Ha nincs szabad sajtó és nyilvános vita, a polgárok nem tudják, mi történik az országban. A hallgatás és a hazugság a hatalomnak kedvez, a nyilvánosság viszont a közpolitikát erősíti. 2010 után a közmédiát központosították: létrejött az MTVA, amely a Magyar Televíziót, a Magyar Rádiót, a Duna TV-t és az MTI-t egyetlen szervezetbe vonta össze. 2018-ban pedig megalakult a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA), amelyhez egyetlen nap alatt 476 médiaterméket adtak át kormányközeli tulajdonosok. A nyilvánosság tere így egyre szűkebb lett. Ahol nincs valódi sajtószabadság, ott a polgárok sem tudnak szabadon vitázni a köz ügyeiről.
2. Kívánjuk a hatalom elszámoltathatóságát
Aki a közösség nevében dönt, annak számot kell adnia döntéseiről a közösségnek. Az elszámoltatható hatalom erősíti az államot, az ellenőrizetlen hatalom viszont rombolja. Az utóbbi években azonban egyre több kormánydöntés marad a nyilvánosság elől elzárva. 2024-ben még 457 olyan kormányhatározat született, amelynek tartalma nem volt megismerhető, 2025-ben már 546. Ez az összes döntés közel felét jelenti. A legsúlyosabb esetekben a határozatokat 30 évre titkosítják, ami kétszer meghosszabbítható – így akár 90 évig sem tudhatjuk, miről döntöttek a nevünkben.
3. Kívánjuk a törvény előtti valódi egyenlőséget
A törvény akkor igazságos, ha mindenkire ugyanúgy vonatkozik. Ha vannak érinthetetlenek, akkor nincs jogállam. Ha a törvény erősebb a hatalomnál, akkor van. Megteheted te, hogy bemész az ügyészségre, és a nyomozati iratokból egyszerűen kihúzod a rád nézve terhelő részeket? Nyilván nem. Más miért teheti meg?
4. Kívánjuk az igazságos közteherviselést
Egy ország közös terheit nem lehet igazságtalanul elosztani. Ha a közteherviselés arányos, az erősíti a közösséget. Ha nem, az aláássa a társadalmi bizalmat. A közteherviselést sokféleképpen el lehet kerülni: különleges adókedvezményekkel, célzott állami támogatásokkal vagy olyan szabályokkal, amelyek egyes szereplőket mentesítenek a közös terhek alól. Ha a közterhek egyre inkább a polgárok vállára kerülnek, miközben mások kivételezett helyzetbe jutnak, akkor megszűnik az igazságos közteherviselés. Magyarországon az áfa 27%, ami az Európai Unió legmagasabb kulcsa. Ez azt jelenti, hogy a közterhek jelentős részét a mindennapi fogyasztás során a polgárok fizetik meg. Igazságos ez?
5. Kívánjuk az oktatás szabadságát
A tudás szabadsága a jövő záloga. Az iskola nem a hatalom eszköze, hanem a társadalom műhelye. Egy ország jövője azon múlik, hogy képes-e gondolkodó polgárokat nevelni. Ha azonban a gazdaság elsősorban betanított, könnyen pótolható munkaerőre épül, akkor az oktatás szabadsága és színvonala is háttérbe szorul. Márpedig egy ország jövője nem az olcsó munkaerőn, hanem a tudáson múlik.
6. Kívánjuk a civil szerveződések szabad működését
A polgári társadalom az emberi közösségekből születik: egyesületekből, alapítványokból, kezdeményezésekből. Ha ezek szabadok, az ország él és lélegzik. 2024-ben azonban létrejött a Szuverenitásvédelmi Hivatal, amely vizsgálatokat indíthat civil szervezetek és közéleti szereplők ellen külföldi befolyás gyanúja miatt. A hivatal adatokat kérhet állami szervektől és jelentéseket hozhat nyilvánosságra. Ha azonban a civil közösségek folyamatos vizsgálatok és gyanúsítások árnyékában működnek, az könnyen elbizonytalaníthatja a társadalom önszerveződését. Pedig a szabad közösségek nélkül nincs élő polgári társadalom.
7. Kívánjuk az intézmények függetlenségét
Az állami intézményeknek nem a hatalmat, hanem a törvényt kell szolgálniuk. Ha a bíróságok, hatóságok és ellenőrző szervek függetlenek, akkor működik a fékek és ellensúlyok rendszere. Az elmúlt években azonban több kulcsintézmény vezetőit rendkívül hosszú időre választották meg. A legfőbb ügyész mandátuma kilenc évre szól, az Állami Számvevőszék elnökéé tizenkettőre, az Alkotmánybíróság tagjait pedig a parlament választja meg kétharmados többséggel. Ha az ellenőrző intézmények túlságosan közel kerülnek a politikai hatalomhoz, akkor a fékek és ellensúlyok rendszere meggyengül.
8. Kívánjuk a csatlakozást az európai ügyészséghez
A közpénzek védelme közös európai érdek. Az Európai Ügyészség feladata az uniós forrásokkal kapcsolatos csalások és korrupciós ügyek kivizsgálása. Az Európai Unió 27 tagállamából ma már 22 csatlakozott ehhez az intézményhez. Magyarország azonban továbbra sem tagja. Pedig a Transparency International korrupciós rangsora szerint hazánk ma az Európai Unió sereghajtói között van a korrupciós mutatói alapján. A közpénzek átlátható ellenőrzése nem gyengíti, hanem erősíti az ország szuverenitását és a polgárok bizalmát.
9. Kívánjuk a közpénzek átláthatóságát
A közpénz nem a hatalom pénze. A közpénz a polgárok pénze. Ezért a társadalomnak joga van tudni, mire költik. A közérdekű adatokhoz való hozzáférés a nyilvánosság egyik alapfeltétele. Ma azonban egy adatigénylés nyomán akár 45 napot is várni kell, mire választ kapunk. Ha a közpénzek útja nehezen követhető, a közbizalom is megrendül. A közpénzek átláthatósága a polgári állam egyik alapja.
10. Kívánjuk a polgári jogok védelmét
A szabadság nem egyszer megszerzett állapot. A véleményszabadság, a gyülekezés szabadsága és a jogbiztonság a polgári társadalom alapjai. Ezeket a jogokat minden korban újra és újra meg kell védeni. Ha a polgárok nem mondhatják el szabadon a véleményüket, vagy nem gyűlhetnek össze békésen közös ügyeikről beszélni, akkor a közélet kiüresedik, a szabadság megszűnik. A polgári jogok védelme nem az állam kegye, hanem a polgárok veleszületett joga. A szabadság ott kezdődik, ahol a polgárok nem félnek megszólalni — ahol a civil kurázsi alanyi jog.
11. Kívánjuk a független igazságszolgáltatást
A bíróság akkor igazságos, ha független. Ha az igazság a hatalomtól függ, akkor megszűnik igazságnak lenni. A polgárnak tudnia kell, hogy ügye a törvény előtt dől el, nem a politikai hatalom szándéka szerint. Ha a bíróságokba vetett bizalom megrendül, akkor a jogállam alapja rendül meg. A független igazságszolgáltatás a polgári szabadság egyik legfontosabb garanciája.
12. Kívánjuk a választások tisztaságát
A demokrácia ott kezdődik, ahol a hatalom békésen leváltható. A tiszta választás a népszuverenitás alapja. Ha a választások tiszták és átláthatók, a hatalom valóban a néptől ered. Ha nem, a demokrácia csak látszat marad.
2026-ban – képzeletben – a márciusi ifjak talán ezt a tizenkét pontot tartanák fontosnak a magyar társadalom jövője érdekében. 1848-ban egy maroknyi fiatal kimondta, hogy a nemzet nem alattvalók gyűjteménye, hanem polgárok közössége. A pontok alapján a kérdés ma is ugyanaz: élünk-e a polgári bátorsággal? Mert minél több polgár él vele, annál kevesebb hősre van szükség.
[Resti Kornél]