A következő részben először a KÉR teljes módszertani kerete következik. Ez nem publicisztikai szöveg, hanem szabályozott módszertani anyag: fogalmakkal, tengelyekkel, értékelési tételekkel, pontképzési szabályokkal, adatfedettségi feltételekkel és értelmezési korlátokkal.

Erre épül majd az első gyakorlati alátámasztás: a 01. magtengely 01. altengelyének hat kidolgozott értékelési tétele. Ha a KÉR logikája ezen a hat tételen működik, akkor jó okkal feltételezhető, hogy az alapmodell további tételeire is kiterjeszthető.

01 Magtengely – Társadalmi beágyazottság

1. Definíció

A Társadalmi beágyazottság magtengely a KÉR egyik felső demokratikus teljesítménydimenziója. Az alá tartozó hat altengely alapján rajzolható meg a képviselő működésének ezen részterülete.

2. Módszertani leírás

A Képviselői Értékelő Rendszer (KÉR) többszintű értékelési modellként épül fel. A rendszer nem egyetlen benyomás, nem egyetlen adat és nem egyetlen végső rangszám alapján értékeli a képviselői munkát, hanem egymásra épülő értelmezési és számítási szinteket használ.

A KÉR alapvető szerkezeti lánca a következő:

megfigyelhető jel / dokumentált munkanyom → értékelési tétel → altengely → magtengely → KÉR-profil

A megfigyelhető jel nem maga az értékelési tétel, hanem az értékelési tételhez tartozó forrásadat vagy dokumentált munkanyom, amely alapján az értékelési tétel pontozható. A megfigyelhető jel az a nyilvánosan ellenőrizhető munkanyom, amely a képviselő tényleges működése során keletkezik. Ilyen lehet például egy szavazásnál az igen, nem vagy tartózkodott válasz; egy parlamenti felszólalás ténye és tartalma; egy írásbeli kérdés benyújtása; egy fogadóóra meghirdetése; egy választói megkeresésre adott válasz; vagy egy helyi ügy parlamenti megjelenítése.

Ezekből a megfigyelhető jelekből még nem közvetlenül keletkezik magtengelypontszám. Először azt kell meghatározni, hogy az adott munkanyom melyik értékelési tételhez tartozik. Az értékelési tétel már módszertanilag meghatározott egység: van definíciója, mérési szabálya, pontozási algoritmusa, forrásigénye és dokumentációs követelménye. Például egy szavazási munkanyomból akkor lesz értékelési tétel, ha a KÉR meghatározza, hogy az adott szavazási magatartás milyen szabály szerint pontozható, milyen forrásból ellenőrizhető, és melyik altengely eredményébe számít bele.

Az értékelési tételek tehát konkrétan mérhető, ellenőrizhető és pontozható viselkedésmintákat írnak le. Az altengelyek ezekből az értékelési tételekből épülnek fel. Egy altengely egy konkrétabb képviselői működési területet jelenít meg, például a választói elérhetőséget, a helyi/térségi jelenlétet, a civil kapcsolatokat, a szakmai-társadalmi kapcsolatokat, az ügyképviseleti aktivitást vagy a nyilvános visszacsatolást.

A magtengely nem közvetlen mérési egység, hanem magasabb értelmezési szint. Feladata, hogy az értékelési tételek és altengelyek eredményét áttekinthető demokratikus teljesítménydimenzióvá rendezze. A magtengely tehát nem önállóan megfigyelt adatból keletkezik, hanem az alá tartozó altengelyek eredményéből számolható.

A teljes KÉR-szerkezet alapváltozata négy magtengelyből áll. A KÉR 1.0 kísérleti modellje kiinduló szerkesztési normaként magtengelyenként hat altengellyel, altengelyenként pedig hat értékelési tétellel számol. Ebben az alapváltozatban a teljes szerkezeti modell:

4 magtengely × 6 altengely × 6 értékelési tétel = 144 értékelési tétel

értékelésére alkalmas. Ez azonban csak módszertani alapkeret.

A 144 értékelési tétel nem végleges vagy kötelező elemszám, hanem a KÉR 1.0 kísérleti modelljének jelenlegi szerkezeti maximuma abban az esetben, ha a modellt a 4 × 6 × 6 logika szerint építjük fel. A „hat altengely” és a „hat értékelési tétel” szerkesztési norma: arra szolgál, hogy a modell áttekinthető, arányos és kezelhető maradjon. Ettől azonban indokolt esetben el lehet térni.

Egy magtengely nem feltétlenül csak hat altengelyből állhat. Ha az adott demokratikus teljesítménydimenzió négy jól elkülöníthető, nyilvánosan dokumentálható és azonos szabály szerint mérhető működési területre bontható, akkor a magtengely négy altengellyel is képezhető. Ha viszont a mérési tapasztalatok alapján hatnál több érdemi működési terület különíthető el, akkor a magtengely bővíthető is. Ugyanez az elv az altengelyek alatti értékelési tételekre is érvényes: az értékelési tételek száma kevesebb vagy több is lehet hatnál, ha ezt a megfigyelhető jelek és dokumentált munkanyomok tényleges száma és adatfedettsége indokolja.

A lényeg nem az előre rögzített elemszám, hanem az, hogy minden altengely önálló, értelmezhető és ellenőrizhető képviselői működési területet jelöljön, minden értékelési tétel pedig konkrét, nyilvánosan dokumentálható és azonos szabály szerint mérhető viselkedésmintához kapcsolódjon.

A részletes bontás csökkenti annak veszélyét, hogy egy képviselő megítélése egyetlen látványos szereplés, egyetlen politikai konfliktus, egyetlen kommunikációs felület vagy egyetlen hiányosság alapján torzuljon el. A KÉR értelmezési ereje éppen a többszintű bontásban van: az értékelési tételek konkrét viselkedésmintákat, az altengelyek képviselői működési területeket, a magtengelyek pedig nagyobb demokratikus teljesítménydimenziókat mutatnak meg.

A rendszer ugyanakkor nem követeli meg minden esetben a teljes, 144 tételes alkalmazást. A KÉR 1.0 kísérleti módszertani rendszerként részlegesen is használható. Készíthető belőle szűkített változat, amely kevesebb magtengellyel, kevesebb altengellyel vagy kevesebb értékelési tétellel dolgozik. Készíthető bővített változat is, ha egy adott mérési területen hatnál több érdemben elkülöníthető, mérhető és dokumentálható működési elem jelenik meg. Ilyenkor azonban egyértelműen jelezni kell, hogy az adott értékelés melyik KÉR-változat alapján készült. A különböző szerkezetű értékelések önálló teljesítményprofilként értelmezhetők, egymással azonban közvetlenül nem hasonlíthatók össze. Összehasonlító értékelés csak azonos magtengely-, altengely- és értékelésitétel-szerkezet esetén érvényes módszertanilag.

A részleges alkalmazás nem módszertani hiba, ha átlátható. Egy helyi civil csoport, szerkesztőség vagy választói közösség dönthet úgy, hogy első körben csak egyes működési területeket vizsgál: például a választói elérhetőséget, a helyi jelenlétet, a nyilvános visszacsatolást vagy a közpénz-hatékonyságot. Ebben az esetben nem teljes képviselői profilról, hanem meghatározott részprofilról beszélünk.

A magtengely akkor értelmezhető és számítható, ha az alá tartozó altengelyek közül legalább három ténylegesen képezhető. Ez a KÉR-ben módszertani minimumfeltétel: három mérhető altengely alatt nem feszíthető ki értelmezhető poligon, ezért a magtengelyi teljesítménymutató nem állítható elő érvényesen.

Ha egy magtengely háromnál kevesebb altengelye rendelkezik megfelelő adatfedettséggel, akkor az adott magtengelyt nem nulla teljesítményként, hanem nem értékelhető adatfedettségi állapotként kell kezelni. A mérési hiány tehát nem büntetőpont, hanem módszertani korlát: azt jelzi, hogy az adott dimenzióban nincs elegendő adat a képviselői működés poligon-alapú értékeléséhez.

Ugyanez az elv az értékelési tételek szintjén is érvényes. A nem mérhető vagy hiányzó adat nem azonos a nulla teljesítménnyel. Nulla pont csak akkor adható, ha az adott teljesítményelem mérhető, ellenőrizhető, de nem teljesül. Ha az adat nem áll rendelkezésre, azt külön adatfedettségi problémaként kell jelölni, és nem szabad automatikusan nullaként beszámítani.

A KÉR ezért minden szinten külön kezeli a teljesítménypontszámot és az adatfedettséget. A teljesítménypontszám azt mutatja meg, hogy a mérhető és pontozható elemek alapján milyen képviselői működés rajzolódik ki. Az adatfedettség pedig azt mutatja meg, hogy az adott pontszám hány ténylegesen mérhető értékelési tételből, altengelyből vagy magtengelyből képződött.

Tehát a KÉR módszertani logikája nem az, hogy nyers adatokat közvetlenül végső pontszámmá alakít. A rendszer először azonosítja a megfigyelhető jeleket és dokumentált munkanyomokat, ezekből pontozható értékelési tételeket képez, az értékelési tételeket altengelyekbe rendezi, az altengelyekből magtengelyeket számol, végül pedig a magtengelyekből rajzolja ki a képviselő többszintű KÉR-profilját.

3. Társadalmi beágyazottság magtengely altengelyei:

01.01 Altengely – Választói elérhetőség

01.02 Altengely – Helyi – térségi jelenlét

01.03 Altengely – Civil kapcsolatok

01.04 Altengely – Szakpolitikai jelenlét és szakmai egyeztetés

01.05 Altengely – Ügyképviseleti aktivitás

01.06 Altengely – Nyilvános visszacsatolás

4. Pontképzési elv

A Képviselői Értékelő Rendszer (KÉR) nem egyszerű számtani átlaggal képezi az altengelyek vagy magtengelyek pontszámát. Ennek oka, hogy a KÉR nemcsak azt kívánja megmutatni, hogy egy képviselő egyes részterületeken mennyire erős, hanem azt is, hogy működése mennyire kiegyensúlyozott. Ezért a rendszer a radardiagram logikájából indul ki.

A radardiagram úgy képzelhető el, mint több, középpontból kiinduló tengely együttese. Minden tengely egy-egy értékelési területet jelöl, például választói elérhetőséget, helyi jelenlétet, civil kapcsolatokat vagy nyilvános visszacsatolást. Az egyes tengelyeken 0 és 10 közötti pontszámok szerepelnek. Ha ezeket a pontokat összekötjük, egy sokszög jön létre. Ennek a sokszögnek a nagysága és alakja mutatja meg az adott képviselő működési profilját.

A radardiagram területe háromszögekre bontható. Két szomszédos tengely és a köztük lévő szög egy háromszöget határoz meg. Egy ilyen háromszög területe a következő ismert képlettel számolható:

T = 1/2 · a · b · sin γ

Ebben a képletben az „a” és „b” a két szomszédos tengelyen elért pontszám, a „γ” pedig a két tengely közötti szög. Hat egyenletesen elhelyezett tengely esetén ez a szög 60 fok, mert a teljes kör 360 fok, és 360/6 = 60.

Hat tengely esetén tehát a radardiagram tényleges geometriai területe az egymás melletti tengelyértékek szorzataiból áll össze:

T = 1/2 · sin 60° · ((a1·a2) + (a2·a3) + (a3·a4) + (a4·a5) + (a5·a6) + (a6·a1))

A KÉR azonban nem önmagában geometriai területet akar mérni, hanem olyan 0–10 közötti eredőpontszámot kíván meghatározni, amely összehasonlításra és további számításokra is alkalmas. Ezért a képletből elhagyható az állandó geometriai szorzó, vagyis az 1/2 · sin 60° rész. Ez az állandó minden képviselőnél ugyanaz, ezért az összehasonlítás sorrendjét nem változtatja meg. Rangsoroláshoz, összevetéshez és további KÉR-számításokhoz elegendő az egymással szomszédos tengelyértékek szorzatösszegével dolgozni.

Hat altengely esetén az egyszerűsített, normalizált radar-eredő képlete:

R6 = ((a1·a2) + (a2·a3) + (a3·a4) + (a4·a5) + (a5·a6) + (a6·a1)) / 60

A nevező azért 60, mert hat szorzat van, és a maximális érték minden szorzatnál 10·10 = 100. A teljes maximális szorzatösszeg tehát 600. Ha ezt 60-nal osztjuk, a végeredmény 10 lesz. Így a képlet ugyanazon a 0–10 skálán ad eredményt, mint az egyes altengelyek pontszámai.

Excel vagy LibreOffice Calc táblázatban, ha a hat altengely pontszámai például a B2:G2 cellákban vannak, a rövid képlet így írható fel:

=(SZORZATÖSSZEG(B2:F2;C2:G2)+G2*B2)/60

A magtengely pontszáma tehát nem egyszerű átlagként, hanem a hozzá tartozó altengelyek normalizált radar-eredőjeként képződik. Ez azt jelenti, hogy az eredmény nemcsak az egyes altengelypontokat veszi figyelembe, hanem azt is, hogy azok milyen mintázatot alkotnak egymás mellett.

A normalizált radar-eredő nem kizárólag hat altengely esetén alkalmazható. Ha egy magtengely vagy altengely alatt az értékelhető dimenziók száma eltér a hattól, a képlet az adott tengelyszámhoz igazítható. Az általános forma az egymással szomszédos tengelyértékek szorzatösszegét osztja a maximális szorzatösszeggel, azaz 10n-nel, ahol n az értékelhető tengelyek száma. Így az eredmény minden esetben 0–10 skálán marad, és alkalmas további KÉR-számításokra.

Általános alakban:

Rn = ((a1·a2) + (a2·a3) + … + (an·a1)) / (10n)

Például öt tengely esetén:

R5 = ((a1·a2) + (a2·a3) + (a3·a4) + (a4·a5) + (a5·a1)) / 50

A képlet három vagy több mérhető tengely esetén használható értelmesen. Két mérhető tengely esetén már nem beszélhetünk valódi radarsokszögről, ezért ott külön pontképzési szabályt kell alkalmazni. Egyetlen mérhető tengely esetén pedig nem képezhető eredőpontszám, csak részpontszám és adatfedettségi jelzés adható.

A normalizált radar-eredő egyik fontos módszertani tulajdonsága, hogy bünteti az egyenetlenséget. Ha egy képviselő öt altengelyen erős, de egy vagy két szomszédos altengelyen nagyon gyenge, akkor a szorzatok miatt az eredőpontszám érezhetően csökken. Ez módszertanilag indokolt, mert a KÉR nemcsak az összteljesítményt méri, hanem a kiegyensúlyozott képviselői működést is. Egy demokratikusan jól működő képviselői profilban nem elegendő egyetlen területen nagyon erősnek lenni, ha közben más alapvető képviselői működési területek elmaradnak.

Fontos módszertani szabály, hogy a nem mérhető vagy hiányzó adat nem azonos a nulla teljesítménnyel. Nulla pont csak akkor adható, ha az adott teljesítményelem mérhető, ellenőrizhető, de nem teljesül. Ha az adat nem áll rendelkezésre, azt külön adatfedettségi problémaként kell jelölni, és nem szabad automatikusan nullaként beszámítani. A KÉR ezért minden eredőpontszám mellett külön kezeli az adatfedettséget is: vagyis azt, hogy az adott pontszám hány ténylegesen mérhető tengelyből, altengelyből vagy értékelési tételből képződött.

Összefoglalva: a KÉR-ben alkalmazott egyszerűsített radar-képlet nem közvetlen geometriai területmérés, hanem normalizált radar-eredő. A radardiagram területképletéből indul ki, de az állandó geometriai szorzót elhagyja, mert az az összehasonlítást nem befolyásolja. Az így kapott 0–10 közötti eredmény alkalmas magtengelypontszám képzésére, összehasonlításra, további számításokra és a képviselői működés kiegyensúlyozottságának értékelésére.

5. Értelmezési korlátok — A magtengely eredménye önmagában nem végső rangszám. Csak a többi magtengellyel és a konkrét értékelési tételekkel együtt értelmezhető.

01.01 Altengely – Választói elérhetőség

1. Definíció

A Választói elérhetőség altengely a Társadalmi beágyazottság magtengely részeként vizsgálja a képviselői működés egy elkülöníthető területét.

Egészen pontosan a választó és képviselője közötti kommunikációs lehetőségeket. Ne feledjük, hogy a képviselő a választót képviseli, pedig nem is ismeri. Lehetőséget kell adni a választónak, hogy közvetlenül elérje a képviselőjét. Mert ehhez joga van. Ez a képviseleti demokrácia nagy szakadéka, hogy a képviselő és képviselt nem biztos, hogy közvetlenül érintkeznek.

2. Módszertani leírás:

A Választói elérhetőség akkor értékelhető, ha az alá tartozó értékelési tételek legalább részben nyilvánosan ellenőrizhető, dokumentált és azonos szabály szerint rögzíthető adatokon alapulnak.

Az altengely feladata, hogy az egyedi értékelési tételeket tematikusan összefogja, és azokból értelmezhető radar/poligon-alapú részmutatót képezzen.

A megfigyelhető jelek az értékelési tételekhez tartozó forrásadatokban és dokumentált munkanyomokban jelennek meg.

3. Értékelési tételek

01.01.01 Értékelési tétel – Nyilvános e-mail – kapcsolat

01.01.02 Értékelési tétel – Fogadóóra elérhetősége

01.01.03 Értékelési tétel – Válaszadás megkeresésekre

01.01.04 Értékelési tétel – Iroda – ügyintézési pont

01.01.05 Értékelési tétel – Elérhetőségek frissessége

01.01.06 Értékelési tétel – Kapcsolati csatornák sokszínűsége

4. Pontképzési elv

Az altengely pontszáma az alá tartozó értékelési tételekből képződik. A poligon/radar logika szerint a nem mérhető tételek nem 0 pontként torzítják az eredményt, hanem adatfedettségi állapotként kezelendők. Legalább három mérhető pont szükséges az értelmezhető poligonhoz.

5. Értelmezési korlátok:

Az altengely nem önálló képviselői ítélet, hanem részdimenzió. Az eredményt a magtengely és a teljes KÉR-rendszer összefüggésében kell értelmezni.

01.01.01 Értékelési tétel – Nyilvános e-mail / kapcsolat

1. Definíció

A tétel kizárólag a nyilvánosan elérhető kapcsolatfelvételi csatorna meglétét méri. Nem a válaszkészséget értékeli, és nem követel aktív tesztlevelezést. Azt vizsgálja, hogy a parlamant.hu portálon szerepel-e a képviselő közvetlen e-mail címe.

2. Módszertani leírás

A Nyilvános e-mail / kapcsolat értékelhető, ha a hozzá kapcsolódó adat nyilvánosan ellenőrizhető, visszakereshető és azonos mérési szabály szerint rögzíthető.

A tétel szerepe az, hogy a képviselői működés egy konkrét, dokumentálható viselkedésmintáját elkülönítse, és azt 0–10 közötti értékelési skálán összehasonlíthatóvá tegye.

3. Adatfelvételi szabály

Az adatfelvétel során rögzíteni kell a nyers értéket, a mértékegységet, a forrás URL-jét, az adatállapotot és az adatfedettségi státuszt. Hiányzó adat esetén nem automatikusan 0 pontot kell adni, hanem külön kell jelölni, hogy a tétel nem értékelhető. (Adatfedettség (0/1): 0)

4. Pontképzés

Pontképzés típusa: értékkészlet alapú

Célérték 10 pont.

Egyszerű pontképzés:

közvetlen=10; A parlament.hu portálon, a képviselői adatlapon a képviselő saját e-mail címe jelenik meg, közvetlenül neki lehet elektronikus levelet küldeni.

közvetett=5; A parlament.hu portálon a képviselői adatlapon nem jelenik meg a képviselő saját e-mail, helyette gyűjtő e-mail cím van feltüntetve (párt, frakció, egyéb).

nincs=0; A parlament.hu portálon a képviselői adatlapon nem jelenik meg semmiféle e-mail cím.

Adatfedettség (0/1): 1

5. Értelmezési korlátok

Ez az értékelési tétel önmagában nem minősíti a képviselő teljes munkáját. Csak az altengely, a magtengely és a teljes KÉR-szerkezet összefüggésében értelmezhető.

01.01.02 Értékelési tétel – Fogadóóra elérhetősége

1. Definíció

A tétel a nyilvánosan meghirdetett vagy dokumentált fogadóórák havi gyakoriságát méri. Nem azt méri, hogy hányan mentek el, és nem azt, hogy hány vagy milyen ügyet sikerült elintézni.

2. Módszertani leírás

A Fogadóóra elérhetősége értékelhető, ha a hozzá kapcsolódó adat nyilvánosan ellenőrizhető, visszakereshető és azonos mérési szabály szerint rögzíthető.

A tétel szerepe az, hogy a képviselői működés egy konkrét, dokumentálható viselkedésmintáját elkülönítse, és azt 0–10 közötti értékelési skálán összehasonlíthatóvá tegye.

3. Adatfelvételi szabály

Az adatfelvétel során rögzíteni kell a nyers értéket, a mértékegységet, a forrást, az adatállapotot és az adatfedettségi státuszt.

4. Pontképzési elv

Pontképzés típusa: arányos célérték

Célérték / 10 pont: 4

Egyszerű pontképzés: MIN(10; (Nyers érték / Célérték) * 10)

A pontszám a nyers érték és a célérték arányából képződik, de legfeljebb 10 pont lehet. A célértéket meghaladó teljesítés nem ad 10 pontnál magasabb értéket.

Adatfedettség (0/1): 1

5. Értelmezési korlátok

Ez az értékelési tétel önmagában nem minősíti a képviselő teljes munkáját. Csak az altengely, a magtengely és a teljes KÉR-szerkezet összefüggésében értelmezhető.

01.01.03 Értékelési tétel – Válaszadás megkeresésekre

1. Definíció

A tétel azt méri, hogy a képviselő a dokumentált választói vagy civil megkeresésekre adott-e érdemi választ. Mivel a megkeresések és válaszok többsége nem nyilvános adat, a tétel nem a teljes válaszadási gyakorlatot, hanem a dokumentált válaszadási mintázatot értékeli.

2. Módszertani leírás

A Válaszadás megkeresésekre értékelése különös adatvédelmi és adatfedettségi korlátok között végezhető. A választói megkeresések és az azokra adott válaszok rendszerint nem nyilvános adatok, ezért a tétel csak dokumentált, ellenőrizhető esetek alapján alkalmazható.

Ha nincs dokumentált megkeresés és nincs dokumentált válaszadási hiány, akkor a képviselő nem büntethető adat hiányában. Ebben az esetben a tétel alapértelmezett pontszáma 10 pont. Ez nem azt jelenti, hogy a képviselő válaszadási gyakorlata teljes körűen bizonyított, hanem azt, hogy nem áll rendelkezésre dokumentált negatív eset.

Ha volt dokumentált megkeresés, akkor a pontszám a megválaszolt megkeresések aránya alapján képezhető:

Pontszám = (Megválaszolt megkeresések száma / Dokumentált megkeresések száma) × 10

A 0 válasz csak akkor jelent 0 pontot, ha legalább egy dokumentált megkeresés történt. Ha például 4 dokumentált megkeresésből 2-re érkezett érdemi válasz, akkor a pontszám 5. Ha 4 dokumentált megkeresésből egyre sem érkezett válasz, akkor a pontszám 0.

A tétel szerepe az, hogy a képviselő választói elérhetőségének egyik konkrét viselkedésmintáját értékelhetővé tegye, miközben figyelembe veszi, hogy a válaszadás sok esetben nem nyilvános, személyes vagy adatvédelmi szempontból érzékeny kommunikációs helyzet.

3. Adatfelvételi szabály

4. Pontképzési elv

Pontképzés típusa: arányos válaszarány

Célérték / 10 pont: –

Egyszerű pontképzés: m/n*10; 0/n=0; 0/0=10; m>n=hibás adat

Adatfedettség (0/1): 1

9. Értelmezési korlátok

Ez az értékelési tétel önmagában nem minősíti a képviselő teljes munkáját. Csak az altengely, a magtengely és a teljes KÉR-szerkezet összefüggésében értelmezhető.

01.01.04 Értékelési tétel – Iroda / ügyintézési pont

1. Definíció

A tétel azt méri, hogy a választópolgár számára biztosított-e személyes ügyintézési vagy kapcsolatfelvételi pont a képviselővel. A pontozás a hozzáférés meglétét és a közpénzhasználat ésszerűségét együtt értékeli.

2. Módszertani leírás

Az Iroda / ügyintézési pont értékelhető, ha a hozzá kapcsolódó adat nyilvánosan ellenőrizhető, visszakereshető és azonos mérési szabály szerint rögzíthető.

A tétel szerepe az, hogy a képviselői működés egy konkrét, dokumentálható viselkedésmintáját elkülönítse, és azt 0–10 közötti értékelési skálán összehasonlíthatóvá tegye.

3. Adatfelvételi szabály

4. Pontképzési elv

Pontképzés típusa: értékkészletes

Célérték / 10 pont: –

Egyszerű pontképzés: osztott=10; saját iroda=8; alkalmi=5; nincs=0

Adatfedettség (0/1): 1

Ebben az esetben az osztott kapcsolatfelvételi pont azt jelenti, hogy több képviselő közösen bérel helyiséget az elérhetőségre. Így a közpénzt takarékosabban használják fel.

5. Értelmezési korlátok — Ez az értékelési tétel önmagában nem minősíti a képviselő teljes munkáját. Csak az altengely, a magtengely és a teljes KÉR-szerkezet összefüggésében értelmezhető.

01.01.05 Értékelési tétel – Elérhetőségek frissessége

1. Definíció

A tétel az elérhetőségi adatok naprakészségét negatív tapasztalati alapon méri. Alapértelmezésben frissnek tekintendők, amíg nincs bizonyított ellenkező tapasztalat. Itt megint szerepe van a képviselő mellet álló civil csapatnak, aki naprakészséget ellenőrzik.

2. Módszertani leírás

Az Elérhetőségek frissessége értékelhető, ha a hozzá kapcsolódó adat nyilvánosan ellenőrizhető, visszakereshető és azonos mérési szabály szerint rögzíthető.

A tétel szerepe az, hogy a képviselői működés egy konkrét, dokumentálható viselkedésmintáját elkülönítse, és azt 0–10 közötti értékelési skálán összehasonlíthatóvá tegye.

3. Adatfelvételi szabály

4. Pontképzési elv

Pontképzés típusa: értékkészletes / negatív tapasztalati

Célérték / 10 pont: –

Egyszerű pontképzés: nincs negatív tapasztalat=10; van negatív tapasztalat=3; nincs adat=nem értékelhető

Adatfedettség (0/1): 1

01.01.06 Értékelési tétel – Kapcsolati csatornák sokszínűsége

1. Definíció

A tétel azt méri, hogy a választópolgár hány különböző típusú kapcsolatfelvételi úton érheti el a képviselőt. Egy csatornatípus legfeljebb egyszer számítható be. Azt, hogy mely csatornák számítanak be rögzíteni kell a megfigyeléshez.

2. Módszertani leírás

A Kapcsolati csatornák sokszínűsége értékelhető, ha a hozzá kapcsolódó adat nyilvánosan ellenőrizhető, visszakereshető és azonos mérési szabály szerint rögzíthető.

A tétel szerepe az, hogy a képviselői működés egy konkrét, dokumentálható viselkedésmintáját elkülönítse, és azt 0–10 közötti értékelési skálán összehasonlíthatóvá tegye.

3. Adatfelvételi szabály

4. Pontképzési elv

Pontképzés típusa: pontgyűjtő / plafonozott

Célérték / 10 pont: 10

Egyszerű pontképzés: 5 eltérő csatornatípus × 2 pont; maximum 10 pont Adatfedettség (0/1): 1

5. Értelmezési korlátok

Ez az értékelési tétel önmagában nem minősíti a képviselő teljes munkáját. Csak az altengely, a magtengely és a teljes KÉR-szerkezet összefüggésében értelmezhető.